Blog
HORTOBÁGY FÉLMARATON
Délibáb futás, Hortobágy
Ironmanre való felkészülésem kellős közepén úgy gondoltam megnézem magamnak a pusztát, és rohanok egy félmaratont. Magamtól tuti nem mentem volna, de Bea annyit mesélt erről a versenyről, hogy megjött hozzá a kedvem. Így jó 3 héttel ez előtt elkezdtük, illetve ő elkezdte szervezni a dolgot. Ottalvós bulit terveztünk, így talált is egy helyi kis falusi fogadót, amit a verseny után pihenés céljából ki is béreltünk.
De térjünk a versenyre. Így utólag azt mondom szuper kis felkészülési verseny kerekedett ki ebből. 34 fok árnyékba, amit nem értem hogy mértek, mert árnyék nem igen volt az Alföld közepén.
Emellé vegyünk jó 2000 futót, aki 4000 lábbal veri a port. Szóval a szilikózis és a napszúrás kellemes vegyületét tapasztalhattuk meg 180-as pulzus környékén.
Kicsit fáradt voltam, mert ez a verseny már a harmadik kemény hét végén ért. Viszont rosszul sem éreztem magam, így arra próbáltam törekedni, hogy minél egyenletesebb behalást érjek el. A “halál” ugyanis elkerülhetetlen volt egy ilyen napon. A három körös verseny harmadik körében, már én is délibábot láttam, ha volt, ha nem 
Azért szépen végigküzdöttem, néhány súlyosabb holtpont kíséretében. Így végül 1:20:39-es őszidővel szakítottam át a célszalagot harmadikként! Mondanom sem kell, hogy utána szépen rábuktam az ingyen sörre. Nagyon elfáradtam, úgyhogy nagyon hálás voltam Beának a jó ötletéért, hogy nem rossz verseny után ott aludni. Szerintem 20 kilit sem bírtam volna vezetni. Teljes kimerültség!
Szóval egy jó kis hétvégét töltöttem el így 5 héttel az ironman előtt.
A felkészülésem egyébként jól áll, de sajnos már hetek óta fáj a jobb Achillesem. A verseny után annyira megfájdult, hogy csak sántikálni tudtam. Így beiktattam 5 nap futásmentes napot, remélem helyrejön.
