Blog
DILEMMA
Immáron 10 napja, hogy a jól megérdemelt pihenőmet töltöm. Szóval van időm elgondolkodni a jövő évemen.
Nehéz döntések előtt állok, hiszen ez a legutolsó verseny bebizonyította, hogy a profi szint kapujában állok, egyelőre mégsem tudok átlépni rajta. Több dolog mellett, nagyrészt anyagi akadálya van. Idén például nem voltam semmilyen tavaszi edzőtáborban emiatt! Csak nyáron edzettem pár hetet Balatonkenesén a csapattal, ami mondjuk inkább egy fél-edzőtábor volt. Szóval a lehetőségeim idén is be voltak korlátozva. Nem beszélve arról, hogy nem tudok nagyobb nemzetközi versenyeken részt venni. Ezen a helyzeten jövőre mindenképpen változtatni kell, HA célom például egy Hawaii indulás PRO-ban. Azt érzem, hogy egy sikeres téli felkészülés után van esélyem a kvalifikációra. Eddig is egyértelműen töretlen a fejlődésem ironman távon. Ha abból indulok csak ki, hogy itt Barcelonában a bringán 4:43-at nyomattam, és „csak” 10-15 percet kaptam a legjobbaktól, míg pár éve ugyanennyit kaptam az elejétől 90 kilin! Szóval egyértelmű az előrelépés. Ugyanígy a futás. A sok hosszú futás meghozta az eredményét, és sikerült a 3 óra körüli maraton IM-en. Szóval érzem, hogy bennem van a lehetőség a kijutásra, és kint egy jó szereplésre. Szerintem a Top 25 sem elképzelhetetlen!
Az októberem tehát ennek eldöntésére van szentelve. Megpróbálom még egyszer a szponzorszerzést. Ebben a célomban óriási segítség az idei sporttörvény, ami a nyereségadó 70%-ának felajánlásának lehetőségét adja.
Az elkövetkező két hétben csak könnyű edzések várnak rám. Bevallom nem hiányzik az edzés. 
Jó pihenni egy kicsit.
