KisTri Team SE

Gondolom sokan követték az olimpiai triatlon versenyt a TV-ben. Azt kell, hogy mondjam, hogy talán ez volt az eddigi négy olimpia legjobb triatlon közvetítése, versenye. Elképesztő jól követhető volt a verseny, a helyszín és a szurkolók tömege pedig hihetetlenül jó volt.

Sajnos a nők versenyét nem tudtam követni, de a végkifejletre sokáig emlékezni fogunk. Célfotó, egy 2 órás versenyen, elképesztő! De az még inkább meghökkentő, hogy már a lányok is 33 körül járnak 10 kilin, versenyen. Ez a sport folyamatosan fejlődik, és a világ élmezőnye mára nemcsak elhúzott mellettünk, hanem egyelőre látótávolságnál is tovább távolodott.

A férfiak versenyén mintha egy UFO-t láttunk volna a győztes Brownlee személyében. Erőssége, hogy nincs gyenge száma! Mondhatnánk ezt is. Innen is látszik, hogy annak esélye sincs már a triatlonban, akinek valamelyik szám a három közül kicsit gyengébb. Gondoljuk csak végig. Ha valaki gyenge úszó, kap 1:30-2percet az elsőktől, lehet bármilyen erős bringás, innentől esélytelen a dolog. A gyenge bringásteljesítmény pedig megkereszteli a futást, hiszen fáradt lábakkal lehet 29 perces futó bárki, nem fogja tudni kihozni magából ezt az időt. A gyenge futó pedig magától érthetődik.

Hol ment el a világ mellettünk, miért nincs Magyar mára az élmezőnyben?

Mi lehet a gond? Miért nem megy nekünk? Pedig itt, Magyarországon is ugyanolyan tehetségek vannak ez biztos! Akkor nyílván a szakmai rész hiányos. Valamit nem tudunk szakmailag, amit a többiek már 8 éve kitaláltak. Szerintem leginkább a tervszerűség hiányzik a rendszerünkből. Ez az alap. A triatlon nem éppen a tizenévesek sportja, sőt, így hosszabb távon kellene gondolkodnunk a sportolókkal. HOSSZÚTÁVÚ TERVEZÉS

Azzal sem mondok újat, hogy a magyarok 16-18 éves korukig még úgy ahogy ott kóricálnak a junior mezőny közepén, de 20 éves kora felett „kikopik” mindenki. Nyílván az elsődleges ok, amiért sokan ekkor hagyják abba, a perspektíva nélküliség. Nincs benne akkora pénz, ez nem tenisz, vagy foci. Ahogy elkezdődik az egyetem vagy főiskola azonnal visszaesik a sportolónk. A többi nemzet sportolói pedig itt kezdenek felerősödni.  EGYETEMI ÉLSPORT TÁMOGATÁS

Szerintem a hazai edzők nem tudják, mi lehet a gond, és ez a legnagyobb probléma. Nagyon kevés a szakmai kitekintés. Erre nagyon jó kezdeményezés volt a tiszaújvárosi edzői továbbképzés. Nagyon sok ingert kaphattunk két nap alatt, de sokkal több ilyenre lenne szükség. Tanulnunk kell a többiektől, nem szégyen!  SZAKMAI HÁTTÉR

Sajnos eleve hátrányból indulunk. Gondoljunk csak bele. Nekünk mikor voltak igazi kerékpáros edzőink, kultúránk…? Ugyanígy hosszútávfutásban. Szégyen ide, vagy oda, meg kell tanulni mit csinálnak az angolok, németek, ausztrálok… Ez olyan, mintha egy Párizs-Dakar versenyző ittiner nélkül próbálna nekivágni a sivatagnak. Valahogy így érzem a magyar helyzetet. Ha van is valakinek külföldi tapasztalata, nem biztos, hogy beilleszthető a mai magyar valóságba, mert itt a teljesítménykényszer görcsössége áthat mindent. Bár ez az idei olimpia pont arra tanulság, hogy mekkora sportolók vannak ebben a kicsi országban. Tanulni kell Gyurtától, hogy tudta az iszonyú nyomás ellenére megnyerni. Mi lett volna ha ezüstöt szerez? Mindenki leírta volna, az biztos. Ugyanez egy másik országban lehet nem így reagálódna le. Ha nem első, akkor „szar”! Ennyi! Ezt a felfogást kellene elsősorban kigyomlálni a fiatalok fejéből is! Persze a győzelem éltet, de ha nem sikerül, akkor kell odaállni, és tovább bíztatni, támogatni a sportolót.

Le kéne ülni a triatlon edzőknek az úszóedzőkkel, hogy mit csinálnak, hogy olyan sikeres manapság az úszósportunk. Itt most nem arra gondolok, hogy konkrétan az úszás sport hogy működik, hanem a felépítést. Hogy építenek fel egy sportolót. Ez a sport legalább annyira időigényes, mint a triatlon, úgyhogy abszolút átfed.

Tanulnunk kéne!