Blog
ELJEGYZÉS
Szépen lassan rázódok vissza az edzésekbe és a hétköznapokba. Lassan növelem az edzésmennyiséget. De most nem erről szeretnék írni, hanem egy ennél sokkal örömtelibb eseményről, amit eddig nem írtam még meg, de most eljött az ideje, hogy megosszam veletek.
A Gyékényesi tó partja nekem mindig is a világ egyik legszebb helye marad (pedig voltam már két óceán-, és megszámlálhatatlan tengerparton.) Az a bizonyos kavicsos tópart mindig emlékezetes marad számomra, főleg az idei évtől.
2013-ban nem csak azon a szombat reggelen izgultam a befutás helyén, hanem egy nappal később is!
Három és fél éve vagyunk együtt a barátnőmmel, Beával. 2010 óta minden nagyatádi ironmanemre elkísért, és tudása legjavával segített. Nagy szerepe volt abban, hogy azóta 3 hosszútávon értem célba nagyobb gond nélkül. És ezt az odaadást nem csak a versenyeken tapasztaltam tőle, hanem a magánéletben is.
Ismeretségünk is természetesen a triatlonhoz köthető, hiszen Bea is futást kedvelő klubtagként került a Polythlon Triatlon Klubba. Azóta több félmaratont teljesített sikeresen a felkészítésem alapján. 
Szóval nem húzom tovább. A verseny utáni reggel lecsaltam őt a partra, hogy sétáljunk egy kicsit. Az volt az indok, hogy szeretném megmozgatni kicsit fáradt végtagjaimat. Viszont az igazi ok ennél sokkal fontosabb volt!. A tóparton akartam megkérni a kezét. Amikor aztán elővettem a gyűrűt a nyakamba borult, és szerencsémre igent mondott. Az esküvőt jövőre tervezzük.
Ettől a naptól,- július 28-tól-már tényleg életem egyik legfontosabb helyszíne marad a Gyékényesi tó partja,és legfontosabb személy az életemben Bea!
