MIT ÉRDEMES CSINÁLNI ŐSSZEL?

Jó kérdés.

Biztos sokan voltatok már úgy, hogy vége lett a versenyszezonnak szeptember elején, utána pihentetek 2-3hetet, majd október elején elkezdtétek az alapozást, de fogalmatok sem volt hogyan kellene ezt megtenni. Legtöbbször mindenki csinálja azt, amit addig, vagyis szépen növeli a távokat, illetve ameddig lehet, megy ki bringázni 90-120km közötti etapokat alap-állóképesség 1 pulzuson (jó esetben). Ugyanígy a futásban is növeli a hosszú edzéseket, és pár hét alatt eljut oda, hogy heti 90-100-as kilométereket teljesít. Kérdem én, hová lehet innen továbblépni? 120-150-es hetekhez januárra? Kizárt! Nem is szabad. Illetve nem is érdemes!

Hányszor éltem már át ősszel egy 90kilis bringázás közben azt az érzést, hogy „mi a fenét keresek én itt?” Valahogy úgy éreztem, hogy teljesen felesleges, amit csinálok, hiszen a mi éghajlatunkon decembertől-februárig  úgysem fogok bringa nyergébe ülni. Ezzel a ténnyel nem érdemes harcba szállni, mert biztos mi kerülünk ki vesztesként. Tudomásul kell venni, hogy jobb esetben, kimarad három hónap a bringázásból, és kész. Tehát ebből az aspektusból folytatva a gondolatmenetet, nem éri meg belekezdeni a hosszabb, aerob jellegű terhelés fokozásába, hiszen úgyis le fogjuk rakni a gépet, és kizárt, hogy görgőn valaki tovább tudná fokozni a kilométergyűjtés. Egész egyszerűen hülyeség is. Mindent a helyén kell kezelni, a görgőzést, illetve spinningelést is!

A triatlonista hihetetlen módon képes egyoldalúan terhelni magát. Vagyis a képességei nagyon korlátozottak. A nagyfokú aerob tudás mellett minden más a háttérbe szorítódik, ami nem egészséges. Ebből csak ebben az időszakban van lehetőség kiszakadni. Ezt függetlenül a sportoló edzettségi, erőnléti állapotától értem. Az év 9 hónapjában egy irányban terheli magát a triatlonista, ami nagyon káros, és minden egyéb képesség ellen hat. Hajlékonyság, mozgékonyság, erő… Sorolhatnám még mi mindenben esik vissza a sportoló az egyoldalú terhelés miatt

Szóval a kérdés még mindig adott. Mit érdemes csinálni az abszolút off-seasonban?

A válasz. Helyrerakni mindent! Októbertől-decemberig, de még januárt is belevenném az edzések lényegi részét érdemes áthelyezni a hosszú-aerob súlypontról a technika, nyújtás, funkcionális mozgás és erőfejlesztésre. Illetve én inkább drasztikusabban fogalmaznék, csak ezt szabadna csinálni! Sportágunk alapja a mozgás. Ezért érdemes a technika fejlesztésére rámenni. Nem látom értelmét már most kemény sorozatokat úszni, főleg azért sem, mert az úszás nagyrészt technikai alapokon nyugvó sportág, ahol a helyes stílus még fontosabb. Ráér az majd január végétől. A felépítési fázis úgyis maximum 10-14 hét, onnantól már inkább verseny-specifikusan terheli magát mindenki. Ezt a hibát nagyon sokszor elkövettem már, ahogy említettem. Vagyis ideje korán kezdtem bele a felépítő időszakba, és később kiszámolva 20-25 hétre jött ki, aminek már a felénél kiégési problémáim voltak. Óvjuk magunkat ettől, töltődjünk fel mentálisan is, hiszen ez a fajta egyoldalú terhelés borzasztóan lemerít agyban.

Tehát ilyenkor egy felkészítést érdemes végezni testünkön, hogy képes legyen elviselni a tavaszi-nyári terhelést. Rugalmasság, mozgékonyság, hajlékonyság, stabilitás, erő. Ezek a kulcsszavak a sportágunk alapját tekintve.

Szóval, takarítsa le mindenki szépen a nyári bringáját, és tegye el jövő évre. Fokuszálja inkább energiáit technikája csiszolására és mozgása tökéletesítésére. Innen kell, és érdemes elkezdeni az építkezést a jövő évre.

Készülj velem a jövő évi szezonra!

gyulatri@gmail.com