Blog
NIGHT RUN – FUTÁS AZ ÉJSZAKÁBA
A nyár derekához közelítve, a fülledt nappalok és legrövidebb éjszakák környéke szinte felkínálják magukat az éjszakai futó-, és egyéb banzájoknak. A Night Run egy igencsak hiánypótló esemény, hiszen nincs igazán nagy (belvárosban) zajló futóverseny Budapesten.
Úgy gondoltam ezt nekem sem szabad kihagyni. Mivel benne vagyok a felkészülésbe, kicsit nehéz volt beilleszteni egy éjszakai rohanást a sok hosszú edzések sorába, de úgy gondoltam, hogy ez ad majd egy csavart az egész ironman-re készülésnek, és ha ezt kibírom, akkor az csak előre lök majd engem. A pénteki 7órás edzésnapot követően volt 24 órám, hogy magamhoz térjek, és előkeressem a versenyfutó lábaimat. Meglepően gyorsan sikerült regenerálódnom szombat délelőtt kocsimosás/takarítás közben :), így már délután a szokásos nyújtó-sorozatom közben éreztem, hogy kilazultak a kötött izmok.
A Night Run-ra párommal, Beával mentünk. Ő 6.5km-t, én egy félmaratont vállaltam, bár nem teljesen egészségesen mentem ki a Batthyány térre, mivel hetek óta egy makacsul elhúzódó Achilles-gyulladással küszködök :(. Reméltem, hogy nem lesz vele gond. Próbáltam mindent bevetni ennek érdekében, komressziós bokaszorító+zokni, kenceficék, gyulladáscsökkentők…
Nagyszerű helyen rendezkedett be a versenyközpont. A Batthyány tér abszolút adja magát egy ilyen sporteseményhez, hiszen minden a közelben van, ugyanakkor frekventáltsága miatt, az arra tévelygő turistáknak is felkínálják az alkalmat egy kis szurkolásra. A rajt és célkapu az alsó rakparton volt, így innen indultunk, és itt is fejeztük be a futást.
A rajtot követően nem vicceltek a szervezők, a lehető legrövidebb úton küldtek minket fel a várba. Ez azt jelentette, hogy volt benne pár meredek kaptató már az első kilométer után.
Sokszor futok este a városban, de ez az élmény teljesen más volt. Hihetetlenül jó érzés ezredmagammal végigfutni a nevezetes helyeken. Nagyon tetszett!
A várnegyed változatosságát azután a rakpart egyenes monotonitása törte meg. Ez hirtelen annyira más volt a kanyargós dimbes-dombos utcák után, hogy nem is igazán találtam rögtön a helyes tempómat. Úgy éreztem túl gyorsan futok egy félmaratoni távhoz, így kellett pár perc, mire normalizáltam a szívritmusom és átgondoltam, hogy most 16 kilométer rakpartfutás vár rám.
Unatkozni viszont nem unatkoztam, rengetegen szurkoltak az út széléről, és a Rákoczi híd után visszafelé a szembe jövő tömeg óriási motivációt adott. Nagyon köszönöm a szurkolást! Végig rázott a hideg, miközben én is késztetést éreztem, hogy amennyire az erőbedobásom engedi egy-egy “hajrá”-t, vagy “gyerünk”-et kipréseljek. Félnem ugyan nem kellett a pozícióm miatt, de hát elkapott a versenyláz. 
Mikor aztán újra a Batthyány térre értem már féltávnál tartottam. A versenyközpont és éjszaka hangulata adott az egésznek egy egyedi hangulatot. Jó volt látni a tömeget, és hogy ennyi ember futott tegnap este. Igazán nagyszerű, hogy ennyire nő a sport népszerűsége, és sokan válasszák a futást és remélhetőleg később a triatlont.
Hosszú, unalmas szakasz következett. Egymagamban a „K” hídig. Csak a fáklyasor adott egy kis izgalmat a dolognak, amit a szervezők raktak ki végig a Margit hídtól egészen a Mozaik utcáig. Szép volt a sötét éjszakában a pislákoló lángok látványa. Lassan aztán elértem a pálya legészakabbi pontját, és innen már csak 5km volt hátra. A Tímár utcai felüljárótól aztán megint kezdett sűrűsödni a szemből jövők tömege, és megint megkaptam a szurkolást, biztatást, amit próbáltam visszaadni amennyire tudtam. Köszönöm még egyszer annak a sok száz futónak, akik a holtpontjukhoz közeledve vagy azon túl is odaszóltak/kiabáltak nekem egy “hajrá”-t!
A célegyenes ismét nagyon izgalmas volt, mivel egyszerre futhattam be a 12 kilométeres táv célbaérkezőivel.
Végül 1:18:10-es idővel értem célba (táv: 21.8km, szint: 158m)
Nagyon köszönöm Mukinak, a Maratonman depónak és sportirodának, hogy részt vehettem ezen az eseményen! Nagyon élveztem, és remélem lesz még alkalmam hasonló hangulatban futni!
Beám is nagyon szépen teljesített. Nagyon jól éreztük magunkat, és a futóeseményen kívül egy szép estét is eltölthettünk nagyszerű társasággal. Úgy érezhettük, hogy részei vagyunk a futótársadalomnak. Nagyon jó ehhez a csoportosuláshoz tartozni!
