KisTri Team SE

Hat fél-ironman győzelemmel, és megannyi kudarcba fulladt versenyzéssel a hátam mögött úgy érzem, rutinos versenyzővé váltam ezen a távon. Ez a táv már elég hosszú ahhoz, hogy ne lehessen csak úgy nekimenni, de túl rövid a kényelmeskedéshez. A tökéletes versenyzés kulcsa a fejünkben van. Ezt kell megtalálni, és úgy odaállni a rajthoz, hogy készen érezzük magunkat mind fejben, mind fizikálisan.

Mi kell tehát egy jól sikerült fél-ironman versenyhez.

1. Lődd be az iramodat! A rajt ne tévesszen meg senkit, hiszen a startpisztoly eldördülése után mindenki berohan a vízbe és teljes erőből kezd bele a versenyzésbe az első 200 méteren. Ezután természetesen csökken a tempó, de aki ezt figyelmen kívül hagyja, könnyen beleszaladhat abba, hogy már az úszás után gondjai támadjanak. A kerékpár alatt is érdemes a saját, előre (edzéseken) begyakorolt tempó tartására. Főképp a szám kezdetén lesznek olyanok, akik túl erős iramban kezdik meg a bringázást. Ennek több oka lehet. Pl.: az adott versenyző vártnál gyengébb úszóteljesítmény után úgy érzi neki kell feküdni a kerékpározásnak, hogy visszahozza a hátrányát. Ez butaság! Igazán nagy hátrányt ledolgozni, illetve megszerezni a kerékpár és a futás alatt lehet. Az úszáson beszedett 1-2perc csupán töredéke annak, ha a félmaraton elején valaki ledobja a vasmacskát, mert pánikszerűn kezdett hajtani a kerékpár elején.

Depóláz, mint káros mellékhatás. Ugye ismerős érzés, amikor a vízből kiszaladva a szurkolók táborán keresztül az embert kirázza a hideg, és minden fáradtságát feledve rombol végig a depón, és pattan nyeregbe. Aztán öt kilométerrel később, amikor megszűnik a külső motiváció mindent megbán. Ugyanez fordulhat elő a kerékpár után is, amikor futásra váltunk. Nehéz kizárni a kívülről jövő hajtóerőt, de mégis érdemes ilyenkor is befelé fordulni és csak magunkra figyelni. Ezt hívjuk depóláznak, kerüljük el!

1. Állj készen mindenre! Időjárás-változás, defekt, neagyisten egy kisebb bukás, illetve egyéb előre nem várt esemény bármikor történhet. A fél-ironman túl hosszú ahhoz, hogy néhány ilyen apróság kizökkentsen minket. Tervezz, gondold végig mikor mit fogsz csinálni, és hogyan reagálsz egy esetleges nem várt tényezőre. Aki fejben készen áll, fizikálisan is készen áll!

Érdemes magunkkal vinni: pótbelső, CO2 pumpa, leszedő, 4-es és 5-ös imbuszkulcs.

1. Védekezz a külső körülményekkel szemben! A megfelelő ruházat kiválasztása kulcsfontosságú a versenyen. Kezdjük az úszással. Ha valaki nem szokta meg a neoprént, de a versenyen hidegebb vízhőmérséklet várható már itt elbukhatja a jó versenyét. A neoprénruhát nem véletlenül találták ki, megvéd a kihűléstől. Egy kisebb fokú hipotermia is baljós lehet a verseny folytatását illetően. A hideg víztől való védekezés óriási többletenergiát igényel, nem beszélve az ezt követő dekoncentráltságról, ami egyéb hibák elkövetéséhez vezethet. Kifejezetten hideg vízben (<16°C) esetben érdemes a tarkónál lévő hőközpontot is védeni neoprén-sapkával!

Ahogy a legtöbb verseny korai időpontban indul, ennek folytán a kerékpárra is viszonylag korai időpontban ülünk fel. Ez lehet reggel 7 és 10 óra is, a lényeg, hogy a nap még alacsonyan jár, így a napi maximum hőmérséklethez képest akár 10 fokkal is hűvösebb lehet még ekkor. A menetszél és az úszást követően a nedves test ugyancsak kisebb hipotermiát eredményezhet. (Én is jártam már úgy, hogy a víz meleg volt, de a korai időpontban megkezdett kerékpározás miatt a kerékpáros pálya egyes részein 6°C fok volt csak a hőmérséklet, nem beszélve a szakadó esőről. Nem volt vidám sima triatlonos mezben végigmenni a bringán – nem is sikerült L ). Tehát gondoskodjunk megfelelő ruházatról a kerékpáron, amit adott esetben könnyen le is tudunk venni (szélmellény, kartyű..)

1. Energia-bevitel.  Egy fél-ironmant a leggyorsabbak 4 óra alatt is képesek teljesíteni, de a leglassabb versenyző is célbaér 8 óra körüli időeredménnyel. Az energiaigény tehát kisebb, mint egy ironman-en, azonban ne becsüljük alá ennek fontosságát. Pontosan a nagyobb iramnak köszönhetően több üzemanyagra is van szüksége a szervezetnek. A előző napi étkezés fontosságáról nem akarok sokat beszélni, illetve a szénhidrát feltöltésről sem. Ezt mindenki tudja, kitalálta már magának. A verseny közbeni utánpótlás viszont annál fontosabb. Ahhoz, hogy egyenletes sebességet tudjunk tartani kerékpáron, és ezt követően egy gyors futást tudjunk produkálni, fontos, hogy ne együk degeszre magunkat a bringán. Ez a verseny túl rövid ahhoz, hogy kétfogásos tízórait rendezzünk a nyeregben. Inkább a folyamatos komfortos érzés elérése a cél. Tehát a felpuffadásig evés-ivás elkerülése. Inkább a nehezebb pontok (emelkedő, szembeszeles szakasz) előtti plusz löket jöhet jól. Tehát egyrészt a gyorsan energiává alakítható szénhidrátok egyrészt, másrészt az izmok hatékony működéséhez szükséges magnézium folyamatos pótlása. A cél a kerékpár minél egyenletesebb teljesítése, eléhezés és túlevés nélkül. Ebből lehet utána gyors félmaratont futni! Ugyanakkor fontosak a hosszan lebomló szénhidrátok is, de korlátozottabb mennyiségben. A futáson ugyanez a cél, de szilárd táplálékot itt már semmiképpen nem érdemes magunkhoz venni. Inkább a kerékpár elejére érdemes időzíteni ezek elfogyasztását.

A meleg természetesen átírhatja ezt a taktikát, hiszen akkor egy megnövekedett folyadékigény lép fel. Itt a sportital sűrűségével lehet játszani a tökéletes energizáltság elérése érdekében. Legyen nálunk mindig egy kulacs sima víz, és egy kulacs izotóniás sűrűségű sportital is.

1. Fejben dől el minden! Felkészülni egy fél-ironmanre nemcsak fizikálisan szükséges. Mentálisan is készen kell állni, hogy a verseny napjára minden tökéletes legyen.

Gondoljuk át mi vár ránk a NAGY napon. Futtassuk végig magunkba többször a pályát, és azt, hogy mikor mit fogunk csinálni. Esetleges váratlan tényezőket is be lehet iktatni a relaxációba, így élesben ezeket is könnyebben tudjuk majd kezelni, ha tényleg szembe kerülünk vele.

Menetrend készítése szintén fontos. Ezzel elkerüljük a felesleges stresszt a verseny előtt.

A rajt előtti pillanatokban nyugodjunk meg! A nyugodt, higgadt versenyzés a kulcsa mindennek.