Idén a nagyatádi ironmanre készülve látogattam el a sprint OB-ra. Reméltem egy kicsit felkavarom az állóvizemet, mert az elmúlt napokban kevés kedvem volt edzeni, és a motivációm is kezdett kicsit elhagyni. Szerencsére a verseny felrázott „téli álmomból”.
A tervem eredménytől függetlenül az volt, hogy egy viszonylag könnyű úszás után nyomok egy erős bringás etapot, úgy hogy a végét még jobban megnyomom, majd futok abból ami marad.
Ezt 99%-osan sikerült megcsinálnom, és a felnőtt férfi futamban 4. helyen értem be.
Korosztályomban pedig győzedelmeskedtem.
Örülök, mert jó volt. Kerékpáron a tiszta időm 29:15 lett, úgy hogy azért volt szél rendesen. Az összidőm sem rossz: 58:45. Jól érzem magam, erősnek. Most már tényleg a célegyenesbe ért a felkészülésem. Remélem minden rendben lesz.
Az achillesem is nagyon szépen gyógyul, a BEMER gép jóvoltából. Én is a szkeptikusabb típusok közé sorolom magam, de ez tényleg fantasztikus. Sci-fibe illő gyógyulási történet. Az előző 1 hónapban nagyon sokat szenvedtem a lábammal, aztán 3 nap intenzív kezelés hatására azt kell mondanom, hogy már 90%-os az achillesem. Szinte már el is felejtettem. Ami káros hozadéka lehet a dolognak, az hogy nagyon keveset futottam júliusban. Heti 1-2 alkalom az átlag. Szóval az ironman-en nagyon le kell mennem alfába, és szívem legmélyéről kell küzdenem. Tudom mi vár rám, csak magamat kell legyőznöm, mint az előző kétévben,és minden lehetségessé válik…
FADD TIZENÖTÖDSZÖR!
Ha jól számolom, bizony ez volt a tizenötödik faddi viadalom pályafutásom során. Először 1994-ben csobbantam a Duna holtág vizébe. Két év kimaradt közben valamikor, de azt kell mondanom eléggé jól ismerem már a pályát.


