RTR ROAD TO REGENSBURG 5.

Egyre közeledik a verseny, már csak egy hét van hátra, egész pontosan 7nap 8óra ebben a pillanatban :) Innentől jöhet a tapering, amiben igazság szerint már benne is vagyok. Eléggé kemény hét áll mögöttem. Múlt hét szerdától ehét keddig eltelt hét napban több, mint 30 órát edzettem, ezen belül 11kilit úsztam, 550kilit bringáztam, és pont 100 kilcsit futottam, és ezeket nem csak egyenletes laza iramban. Ja és volt benne egy full pihenőnap is. Ilyen keményen még nem edzettem, és most bírtam is.

Vasárnapra még terveztem egy balatonfüredi olimpiai távot, de végül úgy döntöttem mégsem megyek. Több ok is szól ellene, és csak egy mellette. Ez az egy pedig a versenyzés, versenyhelyzet lenne, de túl kockázatosnak ítéltem az egészet. Tehát ami ellene szól a veszélyes pálya, főleg ha esik. Márpedig a meteorológusok nagy eséllyel mondanak esőt, viharokat holnapra. Főleg ha zivatar is lesz, még le is fújhatják az egészet. Emellett nem kis költség leutazni, benevezni (7000Ft), és a végén esni egy nagyot abban az ominózus balkanyarban a lejtő alján, vagy elgázolni egy helyi óvatlant. Félreértés ne essék, nagyon jó a helyszín, de nem merek kockáztatni. Szóval inkább csinálok egy intenzívebb edzést még vasárnap.

Regensburggal kapcsolatban is alakulnak a dolgok. Galamb dokinak így előre is nagyon köszönöm, hogy részben helyiként ennyit segít!

Egyébként a rajtszámom a 778-as lesz, így folyamatosan tudtok majd követni verseny közben :)

A munkát elvégeztem, most már csak a pihenés, rákészülés van hátra. Remélem minden rendben lesz.

Köszönöm még egyszer a szponzoraimnak az eddigi segítséget! A Panasonic-nak, az ELTÉ-nek, mint egyetem erős hátországként áll mögöttem, a Planet-X-nek, a Rudy Projectnek!

ORFŰ 2012

Ismét magyar bajnok lettem középtávon!

Idén is Orfűn rendezték a Középtávú Magyar Bajnokságot, amit sikerült ismét „pokolian” nehéz terepre vinniük a rendezőknek. ( Mecsek Pokla Középtávú Magyar Bajnokság). Sikerült kihoznom magamból a sok befektetett munkát, és learatni annak gyümölcsét. „Amit a kerékpáros pályán érzetem szerintem azt hívják „flow” érzésnek. Egyszerűen nem tudtam fáradni (a közel 900méteres szintkülönbség ellenére). Élveztem.”

 

A rajtot követően egész szépen tempóztam a Pécsi-tó kissé zavaros vizében, csak a hideg vízzel küzdöttem kb. 300 méterig, ezután minden rendben a volt az úszás végéig. Az úszópálya két 1 kilométeres körből állt, végig az élbollyal tempóztam. Végül harmadikként lépcsőztem ki a tóból.

Az úszás távját körülbelül 2000 méterre csökkentették a szervezők a hideg víz miatt. Ezt a távot 27:36- os idővel teljesítettem. A depóban Ács Pétert sikerült megelőznöm, és így közvetlenül Szabó Atilla mögött kezdhettem a pedál taposásába.  Nagyon jól éreztem magam. Kicsattantam az erőtől. Nem figyeltem senkit, csak hajtottam a saját tempómban. A kerékpáros pálya négy 20 kilométeres körből (oda-vissza) állt, körönként 220 méter szintkülönbséggel. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy az ember vagy felfelé, vagy lefelé haladt. Egyedül a Magyarhertelend és Bodolyabér közötti aszfalt-taréjos útszakaszon volt sík a terep.

Az első kör végén már közel 2 perc volt az előnyöm Szabó Atilla és Benőcs Zoltán előtt. Nem hittem el, hogy ilyen jól megy. Amit a kerékpáros pályán érzetem szerintem azt hívják „flow” érzésnek. Egyszerűen nem tudtam fáradni (a közel 900méteres szintkülönbség ellenére). Élveztem! Ilyenkor nagyon gyorsan telik az idő. Hirtelen már csak arra eszméltem, hogy az utolsó körben zúzom lefelé vissza Orfűre 70-el. Bevallom már itt tudtam, hogy ha nem kapok defektet a hátralévő 3 kilométeren, akkor sima ügy a győzelem. Minden rendben volt. A lábaim „frissek” voltak, eléhezésnek híre sem volt, szóval jöhetett a legerősebb számom, a futás :)

 

A bringán 38,7km/h átlagot hajtottam! Ez hatalmas eredmény nekem ezen a rendkívül szintes pályán. Közel 8 (!) perces előnnyel vetődhettem le a nyeregből, és szaladhattam a  depóba. Mintha semmit nem csináltam volna 2 és fél óráig előtte úgy indultam ki a futópályára, egy kisebb görccsel de ezt hamar feloldottam egy só tablettával. Bea nagyon sokat segített megint a frissítésben. Ha Ő nincs lehet, hogy komolyabb lett volna később ez a probléma.

A futópálya igazi „ínyencség” volt. Két körben 110 méter szint. Huuh! Szinte csak a tóparton volt sík a pálya, ahogy elhagytuk rögtön jött  a dimbes-dombos rész, majd az igazi „Mecsek pokla”.  Két 10%-os szakaszból állt ez a szerpentines szakasz. Nem tudtam mire számítsak, mert előző nap bevallom, elmulasztottam megnézni a futópályát. Ódákat zengett mindenki, hogy milyen szörnyű és borzalmas. Szóval komoly elvérezésre számítottam, de végül egy gyenge krimi lett a pszicho-thriller helyett. :) Nem mondom, hogy nem fogott meg, de nehéz se volt. Inkább a hely szépségébe merültem bele. Nagyon szép volt az erdő. Gratulálok a rendezőknek, hogy ilyen szép futópályát találtak nekünk ?

Visszatérve a versenyre. Nagyon beosztósan futottam. Bevallom itt már inkább előre gondolkodtam, hogy nekem 3 hét múlva ironmanem lesz, és nem fáraszthatom le a lábaimat, hogy minél hamarabb munkába állhassak a héten. A második kör ennek szellemében már nagyon ünneplősre sikerült. Aki szembejött velem, vagy elfutottam mellette szurkoltam, biztattam. Nagyon jól esett, hogy ennyien ismernek, és szurkoltak nekem verseny közben. Köszönöm nektek!

Végül győztem! 2012-ben ismét Magyar Bajnok vagyok Középtávon!

 

Az összidőm 3:47:36 A részidőket egyelőre nem tudom, de amint feltöltik, bepótolom.

A csapatom az  ELTE-BEAC Polythlon  ismét megmutatta, hogy a magyar triatlonsport meghatározó csapata. Mind a női, (Keresztesi Gitta, Koronika Judit, Mátyási Zsófia) mind a férfi (Bartos Dávid, Nyári József, Kis Gyula) csapatversenyt megnyertük, ez utóbbit tetemes 2 órás előnnyel. Szeniorjaink szintén győztek (Molnár Zoltán, Orbán Ferenc, Szabó Gyula)

Ismét nagyon sikeres hétvégén vagyunk túl, és a szezon még csak most kezdődött!

Gratulálok mindenkinek!

RTR ROAD TO REGENSBURG 3.

A múlt hetem eléggé hektikusra sikerült. A hét elején valahogy nem találtam magam. Még mindig a betegséggel harcoltam kicsit. Köhögtem..stb. Ehhez tuti hozzájárult az egri 14 fok amiben toltuk a bringát. A hét első két napját lazábbra vettem.

Kedden úsztam ugyan egy 30×100-at 1:30-ra. de nem esett jól egyáltalán, így délután csak egy laza hosszút futottam. Valahogy azt éreztem, hogy ki vagyok égve izomzatilag, és nem kívánom a mozgást.

Szerdán reggel úsztam neoprénban 3000m-t egyben, ez kivételesen egész jól esett, de a délutáni bringa pokoli volt. Megismételtem a múlt heti 2 kört a Pilisben, csak most kicsit spártaibb körülmények között. Viharos szél, hideg, brutál emelkedőkkel. Nem is számítottam túl jó teljesítményre, de arra nem gondoltam, hogy ilyen rosszul fog esni. A pilisszántó emelkedőn majdnem visszagurultam a szembeszélben. Nagyon fájt, és ez nem jó. Hazaértem, lerogytam az ágyra, és csak néztem ki a fejemből. Ekkor eldöntöttem, hogy borítom az edzéstervet, és két napot lazázok Tiszaújváros előtt. Jót is tett ez a két nap.

Pénteken úsztam azért egyet a Hajósban Csaba bácsinál, ami tök jól esett. Neoprénban úsztam, és az 50-esben. 8×100-akon rendre 1:12-ket toltam, úgyhogy reménykedtem, hogy jól vagyok.

Tiszaújváros csapat OB.

Nagy készülődéssel vártuk ezt a versenyt, hiszen egy nagy (40 fős) csapattal támadtuk meg a Tisza parti várost. Emellett sikerült egy ütőképes férfi és női csapatot is összeraknunk. Férfiben mindenképp a győzelemre törtünk, de a lányok A csapatában két hölgy is első triatlonversenyén szerepelt szombaton. Mindketten bomba erős bringások, és versenyszerűen úsztak, tehát mindenképp jó eredményre számítottam tőlük. Harmadikok lettek amatőrben, ami nagyszerű teljesítmény. Szerintem jövőre már mindenképp a győzelem a cél!

A férfi csapat viszont ahogy írtam a győzelemre tört. Bartos brothers, Székely „Ifjú titán” Gellért és Én. Mindenképp arra számoltam, hogy szépen egyenletesen erősen végig fogunk tudni menni. Úszást Tomi vitte, ami nagyon lassúra sikerült (10:45), de tulajdonképpen sokat nem vesztettünk. Bevallom, hogy nekem sem esett jól ez az iram:). A bringára pattanva már kicsit jobban voltam, de elkövettem egy akkora kezdő hibát, hogy el sem hittem. Ahogy rátapostam a cipőre, kifűződött a fő tépőzár a bal cipőmön. Egy próbát tettem visszafűzni, de inkább hagytam, így „fél lábbal” tekertem innentől. Ennek ellenére hamar felvettük a 44-48-as tempót :) Tomival ketten vezettünk szinte csak. Gellért le volt tiltva, neki a futásra kellett tartalékolnia. Dávid kétszer előrejött, de küldtem is hátra, hogy maradjon neki is a futásra. Nagyon jól toltuk, így végül 28:30-at (tiszta idő) verettünk 20-on, ami eléggé korrekt szerintem :) A futás is nagyon gyorsan indult. Az első kilin 3:20-as iramot futottunk, benne a füves réttel a strandon. Utána azért belassultunk, de végül 18:15-öt futottunk. Szegény Gellért nagyon küzdött, sokat toltam, de nem adta fel, és végigcsinálta.

Végül simán nyertük az amatőr kategóriát 59:38-as idővel. Majdnem 3 és fél percet vertünk a szegediekre. Meglepetésre a harmadik csapat is Polythlonos lett!

Nagyon boldog volt a csapat.  Szemmel láthatóan fejlődünk. Most már nem csak mi vagyunk a legnépesebb amatőr csapat, hanem győzünk és számos dobogós helyet is elhozunk rendre a versenyeken.

Vasárnap hamar kezdtem a napot, mert akartam egy erőset tolni. Bringáztam 115kili. Azért ennyit, mert ennyire volt oda-vissza Nyíregyháza :). Toltam benne 2 óra versenyiramot, ami meggyőzően ment. 39-es átlagra jött ki, 139-es átlagpulzuson. Nyoma sem volt a hét közepi mélypontnak. (Így visszagondolva lehet, hogy inkább a hideg idő tört meg.) A bringa után rögtön futottam 20 kilcsit Tiszaszederkényen és az ipari parkban. Versenyiramban futottam, és nagyon könnyedén esett. Egyedül a dehidratációtól törtem meg kicsit a végén.

Szóval most hétvégén Orfű. Sajnos nem lesz túl meleg az előrejelzés szerint, pedig jó lenne. Remélem azért jégeső nem lesz, mint tavaly Kiskörén…