KisTri Team SE

Szerencsére már harmadik napja itthon lábadozok.

Azonban minden nap vissza kell mennem kötéscserére a kórházba.

A helyzet úgy néz ki, hogy a bal alkaromon (csuklóm magasságában) mind az alkar, mind a singcsont darabosra tört. Ez azonnali operációt igényelt. Az alkar csukló felőli részéhez egy speciális fémlapot építettek be, ami úgy néz ki benn is fog maradni.

A jobb kezemmel szerencsésebben jártam, mivel “csak” eltört, szemben a bal roncsolódott törésével.

Hosszú lábadozás áll előttem tehát, amit kicsit nehéz elviselni. Szigorúan pihentetnem és folyamatosan jegelnem kell a még mindig begyulladt bal karom. Ez sajnos teljesen a négy fal közé szorít. Legkorábban jövő hét végefelé változhat ez a rutin, mert akkor valószínűleg eltávolítják majd az operáció varratát, és egy támasztó gipszre cserélik a mostani “faltörő kost”.

Tehát így állok most. Szépen lassan gyógyulgatok, és reményeim szerint április végétől már edzeni is el tudok majd kezdeni. Csak szép nyugodtan.

Azt szokták mondani, hogy dolgok nem történnek véletlenül, megérdemeljük sorsunkat.

A sors érdekes dolog. Néha ad, néha elvesz.Valamiért most úgy döntött, hogy álljak meg, és gondolkodjak el kicsit. – “Állj meg, pihenj, és tanulj a hibáidból. Erősödj meg! Nem teljesen összetörni akartalak, hanem megerősíteni. Hiszen tudod, ami nem pusztít el, az erősebbé tesz.”

Érdekes dolgok ezek. Most aztán van időm elmélkedni ezeken. A dolgok bizony nem történnek hiába.

Miután megtörtént a baj, természetesen az első dolog a kétségbeesés volt – “mi lesz most, mit fogok csinálni?”. Viszont a mentőben teljes nyugodtság fogott el. Tudtam, tudom, hogy más időszak következik. Ez a tanulás és a dolgok átgondolása. Tanulnom kell, erőt gyűjteni, aztán újjászületni. Sokszor felálltam már a padlóról, és mindig csak erősebb lettem. Ez a tudat ad erőt!

Fizikailag most össze vagyok törve, de belül megerősödtem!

Ilyenkor gondolkodóba esik az ember. Most érzem csak igazán, hogy mekkora érték vesz körül engem. Ez az érték nem a pénz, hanem a szeretet. Amit a családomtól, Beától és tőletek kapok. Most tudtam meg, hogy mekkora értéket őrzök igazán, és a sors inkább adott, mint elvett, hiszen ráébresztett erre!

Megígérem nektek, hogy idén nyáron fogunk még egy rajtjelre várni!

Köszönöm a jókívánságokat!

Pénteken házimunka végzése közben kb. 3m magasról leestem a létráról. Sajnálatos módon eltörtem mind a két alkaromat. A jobb karom „csak” eltört, de a balt műteni kellett.  Egy fémlemezt építettek be. A hét közepéig kórházban leszek. Orvosokkal való egyeztetés után a rehabilitáció körülbelül 6 hetet vesz igénybe. Remélem, még idén versenyezni tudok! Nagyon szépen köszönöm a jókívánságokat, sok erőt ad! Biztosak lehettek benne, hogy idén még találkozunk a versenypályán!